Érdekesen alakulnak a dolgok mostanában! Eredeti felállás hullámvölgyes,bár most épp az édestündérbogár fázisban vagyunk. Kíváncsi vagyok meddig tart? Belépett egy új szereplő is a "játékba". A vele töltött estéimről még a későbbiekben ejtek szót.

Eredeti felálláshoz visszatérve...Nagyon kellemesen működik a dolog. Amir ejelenleg a közelmúltból a legszívesebben emlékszem vissza. Kellemes este, ki-ki a maga társaságával a szórakozóhelyen. Mindketten tudtuk,hogy a másik ott lesz, nyilván vagyok annyira nőből,hogy kicsit jobban kicsíptem magam a megszokottnál! Meg is lett az eredménye. Elindultunk valamikor hajnalban hozzánk, ami annyira nem volt remek ötlet, ugyanis családom néhány tagja otton tartózkodott. Szálloda lett belőle, és mivel nem szeretünk kockáztatni mindezért autóztunk jópár kilométert.Hogy ne taljen unalmasan az út, itt-ott megáltunk egy-egy laza szopás erejéig, gondosan ügyeltem azonban, hogy nehogy eldurranjon,mert nagyon vágytam már rá. Ő sem unatkozott, elszórakoztatta magát és engem azzal, hogy egész úton símogatott és ujjazott. Mire megérkeztünk, én már olyan állapotban voltam, hogy minden egyes ruhát egyetlen mozdulattal képes lettem volna letépni róla! Nem is kellett sokáig várnom hogy teljesen meztelen legyen... játszott, húzott izgatott. Ha jól emlékszem háromszor elégített ki! Igazán kellemes és őrült este volt! Azóta egy rövidebbre összefutottunk, kellemese ámde gyors állvahátulról szex volt. Meglepett, hogy így is viszonylag gyorsan kielégíthető.

Imádom hogy vele működik a csak szex és más semmi dolog!

Ketteske...jujj...izgalmas téma. Van és nincs egyszerre. Imádom és meg tudnám ölni. Ingadozó és kiszámíthatatlan... na vele nem működik a csak szex és más semmi. Részemről igen, túl vagyok az első érzelmi viharon, de Nála nem. Valószínűleg pontosan ezért kiszámíthatatlan és ingadozó. Felfogta hogy mi a helyzet, de érzelmileg nem kezeli megfelelően.

Végül pedig egy jótanács, vagy inkább tapasztalat. A kevesebb, néha több. Lehet valakinek nagy farka, de mire megy vele, ha nem tudja használni?! Ellenben ha kisebb és a tulajdonosa tud vele bánni az mindenkinek sokkal,de sokkal jobb:-)

Most kicsit valahogy úgy érzem magam, mint aki bandukol egy csodaszép úton, egyedül van, de mégsincs egyedül. Nagyon jól érzi magát saját magával.

Csakhogy valami mégis hiányérzetet, fájdalmat kelt. Valaminek a hiánya, vagy inkább valakinek? Igazából nem is tudom eldönteni, hogy ahoz a valakihez ragaszkodom ennyire és hiányolom akit látni akarok benne? Vagy a valós személye vált ki belőlem ilyen érzéseket. Kicsit bánt, hogy magamra hagy. Igazából persze miért is ne tehetné?! Ugyan borzasztóan szomorúvá tesz a dolog, hogy csak ennyit jelentek neki. Lehet, hogy tévesen érzékelem, de jelenleg az az érzésem, hogy köszöni szépen amit eddig tettem és hogy meghallgattam, meg mindig ott voltam amikor szükség volt rám, nem kis konfliktusokat vállalva ezzel. Azonban most, hogy a probléma megszűnni illetve megoldódni látszik, köszöni szépen a dolgot, meg egyébként is van jobb dolga. Kerek perec kimondom, baromi szar érzés. Ha eszembe jut gyakran borzasztóan egyedül

érzem magam. Azt hiszem hiába hisz az ember valakiben, és mások véleménye ellenére is érzi és tudja, hogy jó ember, és társ, és barát, és fontos, mindezek mégsem jelentenek garanciát arra, hogy ne tévedhetne egy óriásit. A fura az, hogy én még ezek után is képes vagyok "hinni" benne. Hinni, hogy lehet valaki fontos a számára csak úgy! 

Nem legyőzni kell az akadályt - hanem túljutni rajta. A folyó nem áll le vitatkozni az útját álló sziklával, hanem átfolyik rajta, s derűsen rohan a tenger felé.  

Ilyen vacak egy időt...... szakad és sötét van, és napsütést akarok, mosolyokat és jókedet akarok!!!!!!

Kicsit kezdtem mostanában "feladni" a dolgot. Értelmetlennek és negatívnak éltem meg mindent Vele kapcsolatban. Aztán elérkezett egy pont, mikor átfordult ismét minden nagyon pozitívba és élvezhetőbe. Ismét Ő volt az erősebb. A ragaszkodásom irányába, a hihetetlen érzelmi reakcióim felé, illetve a vágyam, ami nem csillapodik.

Ismét egy csodálatos együttlétet sikrült összehoznunk. A helyzet furcsaságában volt a szépség. Már nagyon hiányzott. Olyan "meggondolatlanul", amikor az ember már csak arra képes koncentrálni, hogy lássa és érezze a másikat, ott legyen a közelében, hallja a hangját, érezze minden rezdülését. És "megkaptam" ott volt ismét, és úgy éreztem Neki is hiányoztam.

A "laza" szopás ismét előjátékként funkcionált, bár nem kellett sokat dolgoznom Rajta, ágaskodó szerszámmal érkezett. Az ágy kissé problémás kérdéssé vált, de megoldottuk a dolgot. Már mögöttem is térdelt és bennem is volt. Jó érzés amikor a kezei a csípőmre simulnak, és finoman irányítanak. Azonban mivel szeretek én irányítani, ezért már hanyatt is fektettem. Beleültem merevedő szerszámába. Nem akartam, hogy vége legyen. Ahogy csókol, ahogy ölel, minden mozdulatát élvezem, és szeretem. Másodpercek alatt a csúcson voltam. Teljesen át tudom adni Magam Neki és annak amit tesz velem. 

   Nem hagyta, hogy pihenjek, és mozdulatlanná váljak. Egy határozott mozdulattal megfogta a csípőmet, és irányított. Föléguggoltam, és úgy járt bennem ki, s be, hogy csak a forró puncimat érezte. Itt megálljt parancsolt. Másodpercekre volt a kielégüléstől.

Azt szerette volna, ha a számba élvezhet. Előtte játszottam kicsit a popsijával is, érezhetően nagyon élvezte a dolgot, ahogy a nyelvemmel ott kényeztetem. Rövid játszadozás után, a számba vettem merev farkát, és elkezdetem szopni, úgy ahogy nagyon szereti. Megkért, hogy forduljak, úgy, hogy Ő is tudjun játszani a puncimmal. Ilyet még sosem tett. Hihetetlen érzés volt ahogy egyre erőteljesebben nyalt, amíg el nem ért a csúcsra. Imádom, hogy közben minden izma megfeszül. Jó volt ismét vele lenni. Feltölt hihetetlen módon.

Ameddig nem adsz helyet a lelkedben valakinek, aki éppolyan fontos neked, mint saját magad, addig mindig magányos maradsz.

El kell mennem bulizni,ki kell tombolnom magam. Hamaros lesz rá lehetőségem. Élvezném, ha együtt mehetnénk. Úgy érzem vele teljesen felszabadultan tudnék bulizni. Elmenni egy olyan helyre ahol senki nem ismer, és egy óriásit bulizni, korlátok, gátak, és elvárások nélkül. Hogy meglepődne, milyen is tudok lenni.......

Aztán utána együtt aludni, reggelizni, kávézni és csak élvezni a pillanatot. Erre most nagyon vágyom.

Kicsit távolabb próbálom tartani a lelkemtől Őt, és próbálom elnyomni a hihetetlen kötődésemet hozzá. Nem könnyű, de egyenlőre jól csinálom.

És be kell látnom, hogy jó dolog ha van az embernek egy szeretője. Egy másik világa ahová néha elmenekülhet és elbújhat.

Az a mi titkos világunk, ahol nem zavar senki. Igazán magam lehetek, és nem kell semmire figyelnem, vigyáznom. Jó kicsit elszakadni a valóságtól.

Váratlan találkozás! Hely időpont egyezet. Én érkezek előbb, még zuhanyozni is van időm. Megérkezik. Ugyanolyan izgalommal tölt el minden egyes találkozás. Néha buta kamaszlánynak érzem magam ilyenkor. Izgulok, és várom, és készülök minden egyes találkozásunkra. Ott áll velem szemben és épp a ruháim mennyiségét reklamálja. Gyorsan lehajigálunk magunkról mindent. Na jó a zokni maradhat:-) Imádom benne, hogy ilyen. És tényleg maradt a zokni!

Ott állt előttem meztelenül. Ölelt és csókolt és jujj..... Elkezdtem Őt a számmal kényeztetni, hogy mennyire imádom. Kezd ráérezni, hogy nem kell velem finomkodni, szeretem, ha kicsit keményebben és határozottabban irányít. Ebből kifolyólagmáris jó mélyen a torkomban éreztem Őt. Egyáltalán nem rossz érzés sőt. Persze sokan ettől is óckodnak, de isteni dolog, csak ajánlom mindenkinek a mélytorok kitanulását.

Hátulról hatolt belém, egyre gyorsabban és gyorsabban diktálta a tempót. Gyorsan az ágyra parancsoltam, mert még szerettem volna játszani vele. Szeretem a testét. Kényeztehettem Őt. A nyelvemmel végigsiklottam a popsiján a golyóin és pár pillanatra megállapodtam a farka hegyén. Majd újra kezdtem és egyre hosszabban időztem mindenhol. Élveztem, hogy élvezi, hogy emeli a csípőjét, hogy jobban hozzáférjek mindenhol. Ezzel nem csak Őt, de magamat is eszméletlenül fel tudom izgatni. Amikor azonban magamban érzem Őt, az leírhatatlan érzés. És most is mint általában, másodpercek alatt kielégített. Az a nagyon jóleső orgazmus, aminek az ember teljesen át tudja magát adni, és megszűnik minden. Néhány perc múlva Ő is elélvezett. Belém! Félelmetes mennyire jó dolog érezni, ahogy épp kielgül, és megfeszül minden izma. Ott feküdt mellettem teljesen meztelenül (pontosítok... zokniban). Fázott a kedves, így betakargattam, majd én is bebújtam a takaró alá. Megint a dilemma..... jólesett volna hozzábújni, de valamiért ismét nem tettem. Összeszedtük magunkat, majd beültünk egy kávézóba. És ki-ki ment a maga útjára.

Aztán az este érdekes fordulatot vett. Még összehoztunk egy "laza szopást". imádom a beszólásait, most épp azt közölte velem, hogy "úgy van ahogy hagytad". Alaposan megdolgoztatott, de ahogy éreztem egy nagyon jólesőt élvezett ismét. Élvezem és szükségem is van ezekre az estékre, délutánokra, pillanatokra. Vonzalmam nem szűnik, élvezem és imádom a testét és Őt is. Sosem éreztem ezt egyetlen pasival szemben sem. Nem tudom Ő mit tud, vagy miért vonzódom hozzá ennyire?! Nem lennék képes mással lenni, és elképzelhetetlennek tartom, hogy mástól is meg tudnám kapni azt amit tőle az ágyban.

Azt pedig amit igazából szeretnék nem árulhatom el! De tudom, hogy teljesülni fog! És különben is álmodni jó dolog. Meg szokták mondani, hogy az álmok viszik előre az embert. Mindenesetre jó! És élvezem, és kell, és és és és ........

Eseménydús napok, munka, megszokot kapcsolat, megszokott mozdulatok és megszokott a szex is.

Azonban végre volt lehetőségünk találkozni. Megtörte a megszokást! Találkozás, szokásos hely, és egy - ahogy Ő előszeretettel nevezi - laza szopás. Időnk nem volt túl sok, így gyorsan a léyegre tértem. Szeretem az orális szexet vele, szeretem kényeztetni Őt, bár ez most kicsit keményebbre sikerült. Gyakorolhattam kicsit a mélytorok technikát.

Nade, az események egy őszinte megdöbbenéssel kezdődtek, mégpedig amikor szembesültem vele, hogy a már jól megszokott ágyunkat eltávolították az ominózus helységből. Jó női agy, rögtön működésbe lépett a vészorgatókönyvek gomb, és pár másodperces esélylatolgatás után, arra jutottam, hogy a hálózsák is lehet kényelmes! Mire ezek a gonolatok átsuhantak addigra nem volt rajta nadrág. Nem mintha a türelem mintapéldánya lennék, de ezen még én is meglepődtem. Ott találtam magam, szemben kedvenc játékszeremmel, és már a számban is volt.

Előzőekben nehezményeztem, hogy azért lehetne kicsit keményebb is néha. Na most megkaptam a magamét. Ahogy illik úgy diktálta a tempót, és jó mélyen a számba nyomta magát. Az az igazi könnyezős orál volt. A harmadik jó mély lökés után el is durrant. Futólag pillantottam az órára csak, de nem volt öt perc a dolog.

Rendbeszedtük magunkat és már ott sem voltunk.

A dologhoz azonban hozzá tartozik, hogy már igazán vágyom egy - még ha nagyon gyors is - normális együttlétre. Nem tudok nem vonzódni hozzá szexuálisan. (Na nem mintha valaha is próbáltam volna nem vonzódni hozzá!) Szóval kell vele a szex! 

 Nem tudok a testének ellenálni, és nem is akarok!

Nagyon kellemes volt, egy nagyon gyorsat és fergetegeset szexeltünk a hétvégén. Alkalom adva, ottermettem és pillanatok alatt az asztalára támaszkodva hátulról dugott. Nekem több sem kellett, mivel tudom,hogy úgy nem tudok kielégülni gyorsan "magam aálá" parancsoltam és úrrá lettem a helyzeten. Pillanatok műve volt a hatalmas orgazmus. Megállíthatatlanul közeledett és átadtam magam neki. Minden porcikám élvezte és vágyott rá. De idő szűkében gyorsan kellett cselekednem, és mivel nála az orál a leggyorsabb út, már a számban is volt. Másodpercek alatt éreztem a forró sperma spriccelését a számban. Felöltöztem, majd távoztam. Az utolsó cseppjét még gyorsan lenyaltam a szám széléről, nehogy árulkodó nyomként lebuktasson.

Tehetetlen vagyok vele szemben szex terén, de legalább már érzelmileg nem függök tőle.  

 A szex az öntudat tudatos elvesztése.

Szerettem volna vele aludni. A karjaiban, hozzábújva tölteni az éjszakát, majd reggel a bekokucskáló napsugarakra ébredni mellette, vele. Node ez ismét a rendkívül naív énem. Persze nyiván nem így lett.

Már azon is egészen meglepődtem, hogy emlékezett rá, hogy alkalmas az este, éjszaka egy nyugodtabb együttlétre. Keresett. Megbeszélük a mármár "megszokott" szállodát. Odaérve a "megszokott" szoba kulcsát nyomták a kezünkbe. Ojjéé.... kedves összemosolygás után irány...

Beérve a szobánkba szép lassan elkezdtem megszabadulni a ruháimtől, mire levetettem a cipőmet, már amögöttem állt teljesen meztelenül és ölelt, csókolt. Egy pillanatra nem figyel oda rá az ember, és tessék..... de csodás volt ismét a karjaiban lenni. Gyorsan megszabadultam roháimtól, közben persze símogattam ahol értem. Elkalandozott a nyelvem erre-arra, majd megállapodott ágaskodó szerszámán. Ráérősen kényeztettem, bár már majd megőrültem a vágytól, hogy magamban érezzem Őt.

Egy hirtelen mozdulattal magának háttal fordított és "letámasztotta" a kezeimet az ágyra és már bennem is volt. Gyengéden fogta a csípőmet és irányított. Hol lassabb, hol gyorsabb tempőt diktált. Itt voltak pillanatok amik nem teljesen tiszták. Egy váratlan pillanatban hanyattlökött az ágyon, majd fölémereszkedett. Azonban mivel nagyon nem cszeretem, ha Ő irányít ezért gondoltam szóvá teszem a dolgot, és hanyatt fektettem Őt. Nem ellenkezett. Beleültem abba a csodás szerszámba és elkezdtem játszani. Először csak lassan, majd egyre gyorsabban. Nagyon gyorsan elélveztem.

Ő "következett". Valamiért minden pasinak az a "perverz" vágya hogy a partnere arcára élvezzen. Hát neki is. Egyszer már volt alkalma kipóbáni, és most is szerette volna ha így történik. Hát így történt. (állítólag még jót is tesz a bőrnek). És mivel belőlem semmiféle rossz érzést nem vált ki a dolog, így bátran hódolhat effajta vágyainak. Ráadásul még az íze sem kellemetlen kicsit sem. Szóval jöhet!!!!!

Aztán egy jó ideig beszélgettünk. Ilyenkor annyira szívesen odabújnék hozzá. Csak léteznék a karjaiban és hallgatnám Őt. Nagyon sajnáltam, hogy nem tudunk maradni reggelig.

Megtanulták szabadon szeretni egymást, és tudták, hogy semmilyen más kapcsolat nem lehet ilyen jó - és talán ez volt az egyetlen oka, hogy szerették egymást, mert tudták, hogy nincs szükségük egymásra.

A cím pedig?! Nem igaz! Be kell látnom, hogy bizonyos szempontból tényleg nincs rá szükségem, mert nem tudom el tudnám e viselni Őt hosszútávon, viszont más szempontból pedig bele tudnék halni ha "elveszíteném" Őt. Épp emiatt a kettősség miatt nem használom nagyon tudatosan azt a bizonyos "bűvös" szót.

Egy pillanatra úgy éreztem ismét a régi. Ismét figyelmes és törődő. Kedves és gondoskodó.

Felhívott, hogy mit csinálok. Már alig vártam ezt a pillanatot. Megbeszéltük, hogy most ugyan kicsit nagyobb cselhez kell folyamodnom, de találkozunk. Nem gondolta volna, hogy igent mondok. Istenem mennyire buta tud lenni néha. Akkor aztán meg kiment az összes biztosítékom mikor közölte velem, hogy azt hitte van nálam valaki más. Hogy lehet valaki ennyire vak és önfejű és tök? Nem lát a szemétől! De most komolyan..... csak és kizárólag Ő van. Nem tudnék másik pasira úgy nézni mint rá. Képtelen lennék, és furcsán buta érzés, de úgy érezném bántanám Őt vele, holott nem, de mégis képtelen vagyok rá és nem is akarom. Ő van és lesz. Értem én, hogy nem érti, hiszen én sem értem sokszor, de ez van. Csak Ő. Az ideális, bár sokdzor elviselhetetlen, morcos, de alapvetően egy nagyon szerethető férfi.

Szóval felocsúdva az első meglepetésből, hogy rögtön rávágtam, hogy percek kérdése és ott vagyok. Hogyne lennék, ott hiszen már napok óta erre vártam. Most úgy éreztem, hogy Ő is. Úgy csókolt és úgy ért hozzám, hogy azt nem tudom elmondani. Másodpercek alatt lekerültek rólunk a ruháink, nem érdekelt a hideg, csak hogy ott volt nekem. Ott állt előttem, szinte teljesen álló szerszámmal. Nem tudtam ellenálni neki és a számba kellett vennem, ha csak néhány pillanatra is. Majd fogta magát hanyattdöntött és már bennem is volt. Ilyenkor nem tudok uralkodni magamon. Másodpercek alatt kielégített. Ott magaslott fölöttem, azzal a szempárral, arccal, testtel és illattal amit annyira imádok. És bennem volt, és egyre gyorsabban mozgott, majd minden porcikája megfeszült és egy óriásit élvezett. Belém. Bár ezek a percek megismételhetőek, újra átélhetőek lehetnének.....

Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.

Újra és újra. Így csak a gondolataimban marad meg, és pillanatokra újraélem azokat a perceket.

Van esély ismét egy nyugodt körülmények között eltölthető éjszakára. Semmire sem vágyom jobban jelen pillanatban.

Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.

Szokták mondani,hogy tévedni emberi dolog, hát az. És nekem sikerült. Megint. Utálom ezt az érzést! Nem szeretek elveszíteni embereket, tudom, hogy jön helyette jobb, kedvesebb akár, de nem kell! Nem akarom! Nem, mert mi van ha ismét tévedek. Bár az emberi jóságba és kedvességbe vetett hitemet eddig senki nem tudta megingatni, és szeretem az engem körülvevőket, és az újabbnál újabb alakuló barátságokat. De mindig vannak tarópillérek mindenhol, és ha az egyik ilyen kidől, meginog, megreped, akkor oda a csodás építmény és akár össze is dőlhet minden. Akarom e hagyni a dolgot, vagy küzdök még érte, és ha igen van-e értelme?

Furcsa dolog érezni, hogy egy olyan ember, akit nagyon nagyon szeretsz és fontos számodra eltávolodik tőled. Én most kicsit ezt érzem vele kapcsolatban. Nagyon rossz érzés, de úgy tűnik mások váltak fontossá, mint emberileg, mint minden szempontból.

Talán az az egy szerencsém, hogy rengeteg dolgom van és így nem jut túl sok időm ezen járatni a kicsi buksimat. Elég az a kevés idő is ami jut rá, az is rendkívül szomorúvá tesz. Hiányzik a közösen eltöltött idő, a beszélgetsek és Ő.

Most nagyon távolinak érzem Őt. Kicsit olyan,mintha nem is ismerném igazán, csak kaptam volna belőle egy kicsit, hogy vigyázzak rá, és aztán adjam vissza. Ezzel a kicsivel azonban nem szeretném beérni. Bár ez aztán mostmár igazán nem rajtam múlik. Nem szeretek és nem is szeretnék elveszíteni egy számomra ennyire fontos embert.

Talán az a szerencse, hogy mostanság nincs időm azon kattogni,hogy miért nem keres gyakrabban. Tulajdonképpen még felelősségre sem vonhatom, mert hogy is jövök én ahoz?! Így gondolatelterelő hadműveleteket alkalmazok. Csak elkövettem egy nagy hibát a hadműveletek közben. Nem jártem el elég körültekintően és óvatlanul elkezdtem olvasni a Szex Kalauz Nagyvárosi Nőknek című "irodalmi" műremeket. Nagyjából minden soráról Rá tudok asszociálni (persze csak a jó részeknél)!

Szóval elég kellemetlen mostanság úgy munkába járnom, hogy folyton Rá gondolok, illetve a szexre vele. Pláne képességeit ismerve. Szóval iszonyatosan kívánom, és nagyon nagyon szeretnék szeretkezni vele. Találkoznunk kell és éreznem kell magamban. 

Gondolkodás nélkül tudnék most nekiesni bárhol.............

Meglepetésként ért a hívása, bár bíztam benne, hogy keresni fog. Gyors egyeztetés, helyszín megvan, irány oda. Kissé hideg van, így szerzett takarót. A hideget nem bántam, legalábbb lehetett kicsit bújni. Bár örökké tartanának azok a pillanatok.

Gyorsan ledobáltuk magunkról a roháinkat és bebújtunk a takaró alá, szorosan egymáshoz simulva, én próbáltam csalni, így a fehérneműmet magamon hagytam. Persze 2 perc sem telt el és már észrevétlenül le is került rólam. Az ért egy szemrehányó "Te csalsz" beszólást kaptam. Élveztem ahogy símogatott, és hogy símogathattam. Mintha csak most ismerkedtünk volna egymás testével. Az illata, az érintése......Jólesően izgató érzés volt. Aztán nem bírtam tovább, kényeztetnem kellett Őt a számmal. Most egész rövidre sikerült ez a része a játéknak, de még ha röviden is, ki nem hagynám, hogy néhány finom csókot és egy kis kényeztetést ne adjak neki. Aztán föléhajoltam és lassan beleültem. Imádom érezni magamban. Lassan, majd egyre gyorsabban estünk egymásnak. Néha megálljt parancsolt és olyan szorosan ölelt mint még talán sosem. A "bár ne érne véget" pillanatok egyike volt. Csókolt ölelt, kereste a tekintetemet, és mintha szeretett volna belelátni a lelkembe, csak egy pillanatra, hogy meggyőződhessen arról amit gondol?! Vagy amit megkérdezne, de fél a válaszoktól, vagy talán én kérdeznék, és én egyenesen rettegek?!

Annyira "belém passzol" hogy pillanatok alatt elégít ki. És olyan ördögien játszik a popsimmal, hogy hihetetlen. Sosem hittem volna, hogy tulajdonképpen az is egy erogén zónám, méghozzá nem is kicsit az. Néhány megállj után már Ő sem bírta tovább és belém élvezett. Hogy mennyire szeretem, minden rezdülését, azt a forróságot, ahogy akkor magához szorít és az egészet ahogy van. Aztán próbálkozott némi "utórezgést" kelteni, de a "fagyi visszanyalt" nem számított rá, hogy bizony az ott bent lévő izmocskákat is össze lehet húzni. Szóval egészen remekül "elbeszélgettünk" egymással. Beszélgettünk mg pár percig utána, aztán........

Találkoztunk a héten. Sikerült egy nyugodt pár órát találnunk amit együtt tudtunk tölteni. Nagyon értékesek számomra ezek a percek. Igazából nem tudnám megmondani hogy miért,mert a szex csak egy része a dolognak.

Előbb érkeztem. Szoba megoldva, gyorsan letusoltam. Amint megérkezett hatalmába kerített a már ismert érzés. Sosem fogom megszokni és megunni. A csók az ölelés az illat az érintés. Ott ált ismét előttem, meztelenül. Elkezdtem a számmal kényeztetni. Pillanatok alatt olyan izgalmi állapotba került, hogy meglepődtem. Gyorsan magának háttal fordított és már bennem is volt. Szeretem amikor heves és érzem, hogy kíván. A második menet kicsit lassúbbra és kevésbé hevesre sikerült. Azt hiszem nekem akkor inább arra volt szükségem. Ennek köszönhetően nagyon gyorsan kielégített. Ilyenkor azt szeretném bár sosem érnének véget azok az órák. A beszélgetések, az összenézések, a lopott mosolyok. Jól esne hozzábújni. Sokszor túlságosan akartam vagy talán még akarom Őt. Szörnyű kimondani, de szükségem van rá.

“Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.”

Már sokadszorra futok neki, hogy megírjam ezt a bejegyzést, de valahogy nem akar összejönni. A fene tudja miért?! Mindenesetre kitartó vagyok:-)

Szóval...találkoztunk és- ahogy Ő mondaná- egy laza szopás azért összejött. Talált rá megoldást, hogy miért szeretem vele a szexet.... mégpedig, azért mert vele el tudom magam engedni és felszabadult tudok lenni, meg mert menekülök a kapcsolatomból. Tulajdonképpen ez arra is egy egész jó indok, hogy az ember lánya miért tart "szeretőt".  

Jólesett volna több, csak nem volt megfelelő "helyszín". Pillanatok alatt kielégítettem, még csak ideje sem volt felfogni a dolgokat. És igen piszok mód visszaélek azzal, hogy tudom, hogy mit szeret nagyon. Node nem vagyok Én telhetetlen! Meg egyébként sem ez volt az este fura része.

Viccesen megjegyezte, hogy már megint jól kihasználtam. Hápersze.....mer én már csak olyan vagyok....hobbiból szoktam vele szexelni. Mer milyen jó dolog egy pasit "eszköznek" használni saját kielégülésünk céljából.

Csakhogy, itt van egy icipici gond. Mégpedig, hogy ez nem így van. Elvitázhattunk volna azon, hogy ki szerint ki használ ki kit? De nem volt értelme. Ha belegondolok, tulajdonképpen senki nem használ ki senkit. Ez egy játék. És bizony előfordul hogy valaki kimarad 2X a dobásból:-) Amíg élvezzük addig tart, talán valamelyikünk egyszer átlépi a CÉL vonalát és megnyeri a játékot. Hogy mi lesz a jutalma, az legyen meglepetés.

"Az emberek játszanak a szavakkal. Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek, mint a játékkockák. Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába, ha rosszul sikerült a játék. A szavak örökre ott maradnak, ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok, és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök. Az emberek hihetetlenül könnyelműen játszanak a szavakkal."

Egy-egy apró megjegyzés, vagy mondat, is tönkre tehet és lerombolhat bennünk erősnek gondolt "építményeket". És akkor bizony kiesünk a játékból.

A napokban valaki miatt kicsit mélyebben elgondokodtam, hogy hogyan is lesz valaki valakinek a barátja..... Én az a fajta ember vagyok aki nagyon nehezen enged magához igazán közel bárkit it. Felületes, úgymond haveri kapcsolatokból rengeteg van, de igazi barát?! Na az nagyon kevés.

Vannak azok a fajta emberek akivel ha találkozok nem kell azon gondolkodni, hogy miről is fogunk beszélgetni, vagy témát keresgetni, valahogy jön magától a dolgo, és kicsit olyan érzése támad az embernek, mintha már ezer éve ismerné a másikat. Holott akár csak néhány órája tlálkoztak először.

Valószínűleg kissé túlmisztifikálom ezt a barátság dolgot, és egy csökönyös "róka" vagyok. Valaki megszelídített, és innentől felelősséggel tartozik értem. Nyilván ezt megint csak én látom így, és ugyan hogy is lehetne valaki egyszerre a szeretőm és a barátom?! Pontosabban lehetne, csak most kicsit úgy érzem nem akarja. Hiányzik talán, vagy a fene tudja.....

Mindenesetre el vagyok hanyagolva rendesen mostanában:-(

És ez mennyire igaz! Az ember hajlamos az önsajnálatba süllyedni pillanatok alatt és szentül meg van róla győződve, hogy biztosan neki van a legsanyarúbb sorsa a világon! Pedig mennyire nem igaz! Ha egy picit odafigyelünk megtaláljuk a szépséget és a boldogságot a mindennapokban.

Igen apró és nem várt figyelmességek valakitől aki fontos. Hihetetlen hogy mikre nem képes. Bevallom mérges voltam rá. Örvendezek hogy hazaért és Ő még csak felém sem bagózik. És egy igazi "NŐ" (itt most teljesen a rossz értelembe vett jelentésével használva) ilyenkor mit csinál? Előveszi a dafke énjét. Dafke azért sem fogom keresni, még ha belehalok is. És kibírtam! Már-már kezdtem magamra hősként tekinteni aikoris jelentkezett és elnézést kért, de el van havazva és nem eltűnt, csak sok a dolga.

Meglepett és jól esett. Tényleg egyre figyelmesebb és egyre inkább barát ként tudok rá számítani. Minden szempontból szükségem van rá. Ki tud rángatni a mély pontokról.

Reggel nekem szegezték a kérdést, hogy akkor most eljött az armageddon, hogy ilyen fejet vágok? Nem, csak néha elfelejtek örülni az életnek. De pár sor, egy telefonhívás, egy szép emlék, a várakozás mindig felderít. 

Hálás vagyok hogy része az életemnek és a hétköznapjaimnak. Szegényebb lennék ha nem ismerném és nem mondhatnám a Barátomnak, vagy a szeretőmnek, vagy a .......... a jelző tökmindegy! A lényeg az hogy VAN!

Tények....mik is a tények? Jelen pillanatban az tény, hogy tojik a fejemre. Az is tény, hogy pont nem érdekel. Na jó ez ebben a formában nem igaz. Persze hogy érdekel. De ugyan hogy mondja el az ember lánya egy ilyen csökönyös "szamárnak" hogy lehet neki épp nincs kedve hozzám, de én majd kiugrok a bőrömből, hogy végre hazajött. Ez például egy tény.

Persze nyilván nem fogok a nyakába ugrani, hogy annnyira örülök és úgy hiányoztál. Mindenesetre be kell látnom, hogy az élet szép. Szép, mert történnek az emberrel jó dolgok. A napsütés a hóesés egy-egy érintés, pillanat.

Ez a kis hülye nincs vele tisztában mennyit jelent nekem. Talán egyszer felfogja. Már kezdi kapisgálni, de még mindig nem látja, hogy iszonyatosan fontos nekem.

És hogy leráz, mert neki épp rossz a kedve, vagy undok, mert épp ballábbal kelt fel?! Van ilyen, de én akkor sem vagyok undok ha beteg vagyok és akkor is szakítok rá időt ha nincs. Nem tudom vagyok e ennyire fontos neki, vagy totál fölöslegesen strapálom magam,mert megint az lesz a vége mint mindig. Azt nagyon nem szeretném.

" Az univerzum mindig a segítségünkre siet,

amikor az álmunkért harcolunk,

bármilyen hülyeségnek tűnik is az az álom.

Hiszen a mi álmunk, és csak mi tudjuk,

milyen áldozatokat követel tőlünk."

És hogy tisztán látok e, Sose láttam és nem is fogok, talán pont a tények egyszerűsége zavar és téveszt meg.

Egészen furcsa volt. Megbeszéltük, jön, találkozunk, keresek egy mefelelő helyet és szexelünk egy óriásit. Szentül meg voltam róla győződve, hogy le fogja mondani. De nem, ellógtam a munkából és a megbeszélt helyen találkoztunk. Majdnem egyszerre értünk oda. Szegény meglepődve konstatálta, hogy ez egy magánház és nem Hotel. Ki hitte volna, de elég sokan adják ki "felesleges" lakásukat akár 1-2 órára is. Mintegy nyugodt környezetet és biztonságot adva ezzel a titkos légyottoknak. Naná hogy rábukkantam egy ilyenre és ki is használtam a lehetőséget. Egy telefon, a megadott időben 2 órára szabad a lakás.

Kértem két percet, mivel le szerettem volna tusolni. Gyors mosdás lett csak belőle, türelmetlen voltam kissé. Ő is eltűnt két percre utánnam a fürdőben, majd megjelent egy szál boxeralsóban. Képtelen vagyok neki ellenálni. Gomb átkapcsol és csak Ő meg a szex létezik olyankor. 

Először a számmal kényeztettem, bár nem kellett nagyon felizgatni Őt, ágaskodott rendesen a drága. Egy darabig térdelt előttem, majd lefeküdt és elkezdett velem játszani. Persze csak úgy hogy azért én még továbbra is tudjam folytatni kényeztetését. Nagyon szeretem a számmal kényeztetni. És most megfelelő helyzetbe voltunk ahoz, hogy a fenekével is játszhassak kicsit. Élveztem, hogy ismerem a gyenge pontjait és hogy tudom, mivel lehet a végtelenségig izgatni. Mindeközben persze Ő sem volt tétlem, épp azon mesterkedett hogy könyékig belém tudja tuszkolni a kezét. Gondolta, hogyha már minimum 4 ujja bennem van a többi nem jelenthet olyan nagy gondot és azért egy kicsit tágabb puncival könyebben boldogul, mint az alapvetően szűk bemeneti nyílásommal. Csak azzal nem számolt, hogy pillanatok alatt össze tudok szűkülni és a tornának köszönhetően rá tudok szorítani úgy hogymeg sem bír majd moccanni bennem. Mindenesetre nem szóltam, én élveztem, hogy minden mozdulatommal egyre jobban és jobban felizgatom.

Végre az ölébe ülhettem. Ott feküdt alattam és..... azok a szemek és tekintet, az a mosoly és az az illat. És még csodálkozik, hogy féltékeny voltam és hisztiztem?! Persze ezzel cukkol folyton.... Nem tehetek róla így sikerült.

Visszatérve eredetei témámhoz. Ott feküdt alattam, persze nem bírtam türtőztetni magam és elkezdtem rajta lovagolni és pillanatok alatt kielégített. Mostmár minden akadályt elhárítottam, így nyugodtan izgathattam az őrületig. Nagyon szereti, ha föléguggolok és lassan ráereszkedem. Lefogtam közben a kezeit, hogy nehogy irányíthasson, csak azt érezte, hogy a forró és nedves puncimba egyre beljebb és beljebb csúszik. Élvezte.... majd hogy kicsit még inkább felhúzzam finoman a popsimba irányítottam Őt. Na de hogy ezt mennyire szereti..... én pedig nézni Őt közben. Szenved de élvezi minden mozdulatomat. Néha megálljt parancsol, de Ő sem bírja türtőztetni magát.

Nagyon akartam hogy belém élvezzen. És egyszerre élveztünk és éreztem ahogy mindene összerándul és élvez. Élvezi a testemet a mozdulataimat, engem.

Bevezetett a "fütyimosás" rejtelmeibe szex után. Édes volt. Persze még mindig azzal cukkol(t), hogy féltékeny voltam, gyanítom ,hogy még egy darabig hallgathatom ezt Tőle.

Mindenesetre jó volt és már nagyon kellett. Hiányzott. Nem tudnám megfogalmazni, hogy pontosan mi! A szex, vagy hogy ott legyen és érezzem, vagy mindkettő, vagy még millió másik dolog is lehet.... mindenesetre élveztem Őt.

Rég voltunk együtt. Hiányzik nagyon. Igazából nem tudnám megmondani melyik része jobban, de hiányzik. A szex az érintése az illata.

Őrület... valahol igaza van, hogy azért vagyok vele, mert felaszabadult tudok lenni és magamat adhatom. De ez nem fedi az igazságot. Nem csak ezért. Számolatlan oka van a dolgonak. Azt hiszem a naplóírás segít ezeket megfejteni. Csak nehogy egyszer a kezébe kerüljön..... jó ég mi lenne abból..... 

Mindenesetre hiányzik nagyon mostmár. Nem tudom megfejteni mi tud ennyire vonzani hozzá és nem csak szexuálisan, hanem minden egyéb értelemben. Na jó nem boncolgatom a témát tovább, még a végén beleszaladok valamibe amibe nagyon nem kellene.... A napló lapjai pedig elbírnak mindent:-)

Aminek egyszer ki kell jönnie az ki is fog jönni. Hát ez kijött.... olyan féltékeny lettem, hogy nagyon nem kellett volna. Nem is értem, mert én nem vagyok egy féltékenykedő típus, de most legszívesebben felrobbantam volna. Ott ült az ölében, pff......

A reakció ok, volt már ilyen máskor is, csak ügyesen tudtam magam türtőztetni. Az viszont, hogy ennyire kiborultam, és tényleg hisztiztem és duzzogtam, még engem is meglepett. Ő pedig nyilván nem hülye és rögtön levágta miért durcázok.

Nem szoktam és nem is szeretem ilyen mértékben megmutatni az érzelmeimet senkinek. Sebezhetőnek érzem magam tőle. Nyilván sosem élne ezekkel vissza, csak... egy ilyenhez már bizonyos érzelmi háttér is kell. Pont le kellene sza..nom, hogy kivel vagy kivel nem flörtölget, vagy húzza, vagy akármi. Egyszerűen képtelen vagyok. Ideig óráig el tudom titkolni, de most kijött. A múltkor amikor azt boncolgatta, hogy miért is szexel velem, még vissza tudtam magam fogni, és nem mondtam azt a "borzalmas" indokára, hogy jóvanakkor kapd be a mamuszom. Vagy nem kezdtem el sírni (kicsi kellett hozzá csak).

Rossz passz, gyengébb érzelmi állapot. Ennyi kellett ahhoz, hogy most ez kijöjjön. Még engem is megmosolyogtat a helyzet. Utoljára 6-7 éve voltam ennyire féltékeny, akkor is Ő miatta! Apróbbak voltak, de mindig én győztem ellenük, most nem.

Rájöttem hogy én nem csak a szexet szeretem vele, hanem a leginkább kielégíteni. Csodálatos dolog amikor érzem már előtte néhány pillanattal, hogy közel jár. Megfeszülnek izmai, csípűjét előretolja és egyszer csak óriási erővel élvez. Milyen érezni? Átélni? Tapasztalni? Rendkívüli. Magam sem értem hogyan lehetséges, hogy ilyen reakciókat váltson ki belőlem ez az egész, de valami hihetetlen élmény. Érezni magamban Őt ahogy élvezi a szexet és engem.  

Szeretem a testét és mindazt amit ad nekem. Élményt, vágyat, gyengédséget, erőt. Szeretem azt a világot amikor ketten vagyunk, mikor a karjaiban alhatok el. Pillanatok, emlékek, érzések. Álomvilág, titkok.....

Nem is tudom hol kezdjem......a hét közepént találkoztunk, beszélgettünk egy jót és bár fáradt volt, nem kellett túlságosan győzködni, hogy álljunk meg egy gyors menetre valahol. A gyors menet nem is lett olyan gyors, ahoz képest, hogy a kocsiban sikerült kivitelezni. Először a számmal kényeztettem, majd az őlébe ültem, szembe vele. Szólt a zene és valami olyan fura hangulatba kerültem/tünk, hogy igazából egy kellemes szeretkezés lett a dolgoból. Nagyon élveztem. Kaptam közben egy-két fenyegetést ugyan, hogy majd jól ellátja a bajomat legközelebb.

És eljött a nagyon várt nap. Előző este alig aludtam, úgy izgultam mint egy buta kamaszlány:-) Szálloda, én előbb értem oda, de jelezte, hogy késni fog. Vártam. Megérkezett beengedtem és kedvesen egy csókkal üdvözölt, majd közölte, hogy olyan mintha hazaérne. Azt hiszem ennél kedvesebb dolgot nem is mondhatott volna. Lehuppant a fotelba és csak mesélt- csak mesélt. Szeretem Őt hallgatni és szeretem, hogy beszél nekem magáról. Aztán elment zuhanyozni. Nem tudom meddig beszélgethettünk,de gyanítom jó sokáig. Zuhany után bebújt mellém az ágyba. Annyira nem érzem még a határokat vele szemben, hogy sok dolgot nem merek megtenni amit egyébként lehethogy meg kellene. Na ezt jól megmondtam...... szóval egy kellemes szexben volt ismét részem. Egy kis orális kényeztetéssel indítottam, mert az sosem maradhat ki. Mindketten nagyon szeretjük. Magára húzott és lassan belémhatolt. Ezt az érzést sosem fogom megszokni annyira jó. Magához húzott és átölelt. Minden nap akarom ezt az érzést! Vannak olyan pillanatok amikor szívesen megállítanám az időt és kicsit hosszabban elidőznék és kiélvezném a pillanatot. Hát ez is egy ilyen pillanat volt.

Aztán elaludtunk. Egész éjjel átölelt (és horkolt). Vicces volt, mert két egymás mellé tolt ágyon aludtunk amiről a matrac folyamatosan lecsúszott. Mit össze nem szerencsétlenkedtem egész éjjel, hogy ne a két matrac között kelljen aludnom. Bár nem sokat aludtam, minden mozdulatára felébredtem, nehogy zavarjam őt a pihenésben. És mivel nem aludtam így volt időm ismétt megállapítani, hogy igen jóképű egy pasi:-) Hosszasan tudtam tanulmányozni az arcát.

Aztán reggel felbredtünk kicsit összebújtunk. Szeretkeztünk egyet. Amit Ő még nem tud, hogy utálom reggel a szexet. Őt viszont ahogy kinyitottam a szemem és megláttam magam mellett kívántam. Hát egy újabb érzés, tapasztalat. Összeszedtük magunkat és elindultunk haza. Vicces meglepetés fogadott minket a szálloda recepcióján. Egy ismerős üdvözölt széles mosollyal! És mindkettőnket ismer....egészen vicces arcot vághattunk mindhárma. Ő nagyon nem értette hogy akkor mi most hogy?! Mi meg meglepetten fogadtuk, hogy akkor Ő ott dolgozik?! Rövid idő alatt meggyőztük egymást és magunkat, hogy Ő tuti nem fog elárulni minket. Azért biztosra mentem és délután még fölhívtam, hogy akkor ugyehogyugye? Megittunk még egy kávét és ment indenki a maga útjára.

.....nagyon nem volt kedvem egyedül lenni este. Kitalálta hogy menjünk el bulizni. Kedvem is volt hozzá, meg miért is ne, szóval igent mondta. Aztán végül nem találtunk olyan helyet ahol ne buktunk volna le, így egy kedves fogadóban ismét aludtunk és szexeltünk egy jót. Bár ideges és fáradt volt ezt az ágyban kicsit sem éreztem rajta. Gyengéd volt és odafigyelt rám. Jó lenne megfejteni, hogy miért jó vele a szex ennyire. Lehet egyszerűen csak biológia és kémia.

Offtopic: Elkezdtem naplót írni. Visszamaenőleg Jan 1-ig megírtam. kíváncsi leszek meddig bírom. Most izaglmas, csak nehogy valaki beleolvasson,mert akkor itt a világ vége!!!! Ebből az okból az irodában fogom tartani elzárva.

Ha lehetne szívesen visszaforgatnám most az időt néhány nappal. De mivel nem lehet ezért elfogadom, beletörődöm és örülök annak ami van. Meg az emlékek szép dolgok.

Annyira aranyos volt, hogy nagyon meglepődtem. Többször hívott, kedves volt és figyelmes. Aztán találkoztunk és hosszú idő után újra együtt lehettünk. Már nagyon kellett. Kellett hogy érezzem Őt. Hogy egy picit abban a világban létezhessek amiben olyankor vagyok. Jó volt csókolni, ölelni, érezni. Hideg volt, de nem számított. Nadrág le és már a számban is volt. Jól esett neki, élvezte, hogy kényeztetem. Sokáig nem bírta, és szeretett volna bennem lenni. Persze nem kellett kétszer mondania, már majd megőrültem érte. Hanyattdöntött az ágyon, nyelve egyszer kétszer végigsiklott akkorra már forró puncimon. Fölémhajolt és végre magamban érezhettem Őt. Aztán pillanatok alatt belémélvezett. Először az lepett meg, hogy pillanatok alatt, másodszor pedig, hogy belém. Egyiket sem bántam. Édes volt, mert rendesen rosszul érezte magát amiatt hogy olyan gyorsan kielégült. Pedig ha tudná, hogy ez az egyik legnagyobb bók egy nőnek. Ha annyira fel tud izgatni egy pasit, hogy az másodpercek alatt kielégül. Mindenesetre kedves volt hogy ennyire bántotta a dolog.

Beszélgettünk még egy kicsit utána, amit szintén élveztem. Olyan tud lenni mint egy kisgyerek. Szeretem ezt benne.

Jó volt együtt lenni!