2010.03.12. 10:29
Azt hittem!
Azért vannak a jó barátok
Hogy a rég elvesztett álmot
Visszahozzák néked majd egy szép napon
Azért vannak a jó barátok
Hogy az eltűnt boldogságot
visszaidézzék egy fázós alkonyon.
Szokták mondani,hogy tévedni emberi dolog, hát az. És nekem sikerült. Megint. Utálom ezt az érzést! Nem szeretek elveszíteni embereket, tudom, hogy jön helyette jobb, kedvesebb akár, de nem kell! Nem akarom! Nem, mert mi van ha ismét tévedek. Bár az emberi jóságba és kedvességbe vetett hitemet eddig senki nem tudta megingatni, és szeretem az engem körülvevőket, és az újabbnál újabb alakuló barátságokat. De mindig vannak tarópillérek mindenhol, és ha az egyik ilyen kidől, meginog, megreped, akkor oda a csodás építmény és akár össze is dőlhet minden. Akarom e hagyni a dolgot, vagy küzdök még érte, és ha igen van-e értelme?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek